Lampadarul de Aur

Sokszor nagyon érdekes elmefuttatások származnak az Ige emberi értelemmel való tanulmányozása folytán, sokféle képességû hívôk, sokfélekép-pen próbálják megvilágítani az Ige értelmét, de nem lesz más belôle, mint emberi beszéd; "aki a földrôl való, földi és földieket szól!" (János 3:31).
A központi mondanivalója az Igének mindig Jézus, a Krisztus! Mégpedig, mint megfeszített. Nem a szavak hangoztatásában, hanem az üzenet tartalmában van benne Isten mindig megújuló örömüzenete, olyan hallatlan örömhír, hogy jogosan mondhatja a látó szemû hívô: "... mind igaz volt, amit hallottam volt az én lakóföldemen a Te dolgaidról és bölcsességedrôl; de hinni sem akartam azoknak, míg én magam el nem jöttem és szemeimmel nem láttam. És íme nekem a felét sem beszélték el a Te bölcsességed nagyságának; felülmúltad a hírt, amelyet hallottam!" (2 Krónika 9:5-6).
És ennek az örömhírnek a következményeképpen, Isten ellenségeibôl, Isten szolgái lesznek. Tisztátalanságból szentségbe, gyûlölködésbôl szeretetbe.
"Mit látsz?" Isten nem kérdi tôled, hogy mit látsz, míg nem adott elôbb látomást! Csak mikor már kezébe vette az életedet, csak miután adott hatalmas biztosítékot, akkor kérdi tôled: "Mit látsz?" És felelsz azért, hogy mit csinálsz a látomással, amit Isten mutatott meg! Élô reménység, bizodalom árad a mennyei látomásodból.